Smink & Makeup

Esküvői készülődés 5. - Így készítethetünk köszönöajándékot, ami egyben az ültetőkártya is

2014. április 07. Katushka

A szervezés során sokáig úgy voltunk a férjemmel, hogy nem adunk köszönőajándékot, sokkal inkább megpróbáljuk a maximumot kihozni az esküvőnkből, ezzel háláljuk meg a vendégeinknek, hogy eljöttek. Aztán nem is tudom, hogy milyen indíttatásból, pár héttel az esküvő előtt kitaláltam, hogy milyen jó lenne ha bonbonokat adnánk ajándékba, nem is akármilyet, hanem olyat, amit magam készítettem. Mikor voltunk a nőveremmel bonbonkészítő tanfolyamon, akkor teljesen beszippantott ez a világ. Azóta is sok bonbonos videót és írást néztem meg. Szóval kitaláltam, hogy bonbon lesz a köszönőajándék, mégpedig fehér és étcsoki, csak hogy a fekete-fehér vonal itt is bekússzon, már amennyire az étcsoki mondható feketének :). Fel is kerestem Csiszér Dórit, akinél a tanfolyamon voltunk, hogy van-e erre lehetőség és természetesen volt. Összesen 400 bonbont akartam készíteni, mert 100 fő volt a max. létszám akkor még, így mindenkinek jutott volna 4 darab, két fehér két étcsoki bonbon. Megkaptam az árajánlatot, amiben 100 forintra jött ki 1 darab bonbon, úgy hogy együtt készítjük el.

DSC00189.JPG

Úgy viszont, hogy bonbon + külön ültetőkártya, már anyagilag picit sok lett volna olyan cuccokra, amit 5 perc alatt megesznek vagy a vacsi után kidobnak (ültetőkártya). De azután jött az újabb nagy ötletem. Vagyis hogy azok a dobozok lesznek az ültetők, amikben a bonbonok vannak, így legalább annak az árát megspóroltuk.

Ezután jött a dobozkeresgélés a bonbonokhoz. Kismillió boltot és webáruházat átnéztem, de sehol nem találtam olyan fekete-fehér dobozt, amilyet szerettem volna. Csak hasonló volt, az is darabja 300-400 forintért. Na azt már nem. Ügyes lány vagyok én, megoldom. :) Még sosem hajtogattam, de itt volt az ideje elkezdeni. Megnéztem pár origami videót a youtubeon és találtam egy olyat, ami egyáltalán nem volt nehéz. Így aztán ráérős estéimen dobozokat hajtogattam. Ha belejön az ember utána már egyáltalán nem nagy ördöngősség.

A doboz alsó része fekete 250 grammos papírból készült (20x20 cm) a felső, tető rész pedig fehér 250 grammos papírból (21x21 cm). Ez az egy centi pont arra volt elég, hogy tökéletesen egymásba illeszkedjenek az oldalak. A 21x21 centis lapokat viszonylag könnyű volt levágni, mert ahhoz csak egy hajtást kellett csinálni az A4-es lapokon és azt levágni, viszont a 20x20-as már bonyibb volt. Itt jött a képbe a Panton papír. Itt egyébként kincsekre is lehet bukkanni :) már aki szeret maga dolgokat készíteni. Ott nagyon olcsón kaptam ilyen kartonpapírt és nagyjából 3 perc alatt pontosan akkora darabokat vágtak a hatalmas kartonból, amekkorák kellettek. Ugyanitt vettem fekete organza szalagot is, mert ez kellett, hogy a dobozokat át tudjam szépen kötni és hogy ezekre ráaplikálhassam majd az ültetőnek szánt kis névcetliket. 

DSC00314.JPG

A kész bonbonok. A fehér csokis bonbonokat befestettem fehér ehető selyemporral, sajnos ez picit összeporozta a fekete dobozt, de szerintem nem volt annyira gáz :)

A rokonaim egyébként számítottak is szerintem valami apróságra tőlem, mert én szinte minden nagyobb ünnepre olyan ajándékot adok, amit magam készítek, még ha apróság is. Most is így volt ez, de azért sikerült meglepni őket, mert sokáig nem hitték el, hogy azokat tényleg én csináltam :) a bonbonról már nem is beszélve, mert olyan isteni finom lett.

0815_.jpg

Tehát elkészültek a bonbonok és a dobozok is. Ezeket szépen összepakoltam és megkötöttük a nővéremmel. Így gyorsabban ment, mintha még azt is egyedül csináltam volna. Ezekre a szalagokra húztam rá a névcímkéket, majd az ültetési lista alapján rendeztem őket, hogy a Symbolban terítéskor gyorsan mindegyik a helyére tudjon kerülni. 

1172-2_.jpg

Végül nagy sikert aratott a kis ajándékunk, mert mindenkinek nagyon ízlettek a balzsamecetes étcsoki bonbonok és a karamellás fehércsokis bonbonok. Azóta bármelyik barátomnál voltam vagy rokonomnál, mindenkinél még ki volt rakva a dobozka, visszakötve, persze üresen :P de mondták, hogy mivel tudják hogy én csináltam és mert szép lett, eltették emlékbe. A nagymamám még a bonbonokat is el akarta rakni, de mondtam neki, hogy inkább eszegessék meg, mert nincs bennük tartósítószer, így nem tudnak túl sokáig elállni.

Szóval érdemes szerintem saját készítésű aprósággal készülni a vendégek részére, ha úgy döntötök, hogy köszönőajit csináltok, de hozzáteszem, az ilyen ajándéknak szerintem mindenki örül, legyen szó bármilyen ünnepről az évben.

Ez a bejegyzés egy korábbi posztunk "újratöltése".

Kommentek

comments powered by Disqus