Street Fashion Konferencia - FaceHunter

Nagyon kíváncsi voltam a Street Fashion Konferenciára, egyrészt a témája miatt, másrészt mert nem jártam még hasonló rendezvényen. Sajnos a rendezvény szervezése csapnivaló, ami meg is alapozta a délelőtti hangulatomat. A nézőtéren sötét van, az előadók asztali lámpákkal vannak megvilágítva, így ha felállnak, akkor a hasuk kap fényt. Sajnos a hangosítás is hagy kívánni valót maga után. A délelőtti előadásokon hátul ültem, ahol sajnos a felét sem értettem annak, amit elmondtak. A büfé kínálata is eléggé szegényes. Az egyetlen, amit jól megoldottak, az a tervezett időzítés megtartása.

A konferencia sztárvendége Yvan Rodic, a FaceHunter blog szerzője, aki arról beszélt, hogy hogyan változtatja meg a blogolás a divatot. Nagyon szimpatikus volt egyébként, hogy az előadása elején magyarul köszöntötte a közönséget. Yvan 2006-ban kezdett el blogolni, amikor még nem volt sok sikeres blog streetstyle témában. Yvan ekkoriban szövegíróként dolgozott és különösebb koncepció nélkül indította el a blogját: az volt az elsődleges célja, hogy ne csak a fióknak fotózzon. Az áttörést az hozta meg a számára, amikor a 2006-os New York-i Fashion Weekre meghívták, hogy írjon street style témában. 2008 márciusában elindult a FaceHunter web tv show, 2010 márciusában pedig megjelent az első könyve. 2011-re a FaceHunter igazi márkává nőtte ki magát.

A blogja kapcsán Yvan elmondta, hogy nagyon időigényes megtalálni a megfelelő embereket az utcán, és persze sok esetben nincsenek is oda a gondolatért, hogy fotózzák őket. Általában néhány percet igényel, mire a kiválasztottak megbarátkoznak a helyzettel és jó képeket lehet róluk csinálni. Mára hivatásos bloggerként egyébként a fő tanácsa, hogy ha az elsődleges célod a meggazdagodás, akkor ne kezdj blogot.

A hasonló témájú blogok közül a Coolhuntert, a Garance Dore blogját, a Bryan Boy blogot és a Style Scrapbookot emelte ki.

A bevételi források kapcsán sok újdonságot nem mondott, a hirdetést, az ad newtworköket (Glam Media, Indie Click, Blogads), az affiliate programokat (pl. Amazon, Comission Junction) említette, illetve kiemelt néhány tartalmi együttműködési területet is. Példaként Rumy és a Forever 21, Scott Schuman és a Burberry együttműködését említette, illetve persze a sajátját az Armanival. A promo és szerkesztett tartalom viszonya sikamlós terület, kiemelte, hogy ezek csak akkor működnek, ha illeszkednek a blog témájához, stílusához és nem annak a megerőszakolását jelentik. Megemlítette, hogy ma már teljesen természetes az együttműködés a bloggerek és a cégek között.

Ma már vannak profi bloggerek, akiknek a képviseletére ügynökségek is alakultak (pl. dba). A divat az internet, és különösen a stílus bloggerek előtt diktatúraként működött, a média csak írt a divatbemutatókon látott darabokról. Ez az utóbbi években sokat változott, demokratikusabb lett. Yvan végső tanácsa és útravalója az volt, hogy „legyél, aki vagy”, illetve hogy „vehetsz márkákat, de stílust nem”.