A manikűr ma már teljesen természetes velejárója a mindennapoknak, akár szalonban csináltatjuk, akár otthon csináljuk a körmünket. Persze ez nem volt mindig így, hol a gazdagok, hol a nem túlzottan úri lányok kiváltsága volt, mígnem elérte azt a státuszt, amit manapság tölt be. Íme néhány érdekesség a körömfestés történetéből!
Kr.e. 5000 - Bár a körömfestés eredetét homály fedi, számos forrás szerint az indiai nők kezdték ezt a gyakorlatot, mégpedig azzal, hogy az ujjaik végét hennával festették be. Ezt a mai napig gyakorolják egyébként.
Kr.e. 3000 - A kínaiak egy komplex lakkot alkottak gumiarábikum, zselatin, méhviasz, növényi színezék és tojásfehérje keverékéből. Összezúzott orchidea és rózsaszirom segítségével állították elő a rózsaszín és piros színeket, de a keveréket órákig fent kellett hagyni a körmön, sőt időnként éjszakára is, hogy megfelelő pigmentáltságot érjenek el.
Kr.e. 600 - A Chou-dinasztia uralkodása alatt a kínai arisztikrácia arany vagy ezüst körömvédőt hordott. Ezek a kiegészítők a jómódúság szimbólumai voltak.
0-1800 - Ezt követően a manikűr viszonylag hosszú ideig feledésbe merült, a múlt gyakorlataként tekintettek rá. A reneszánsz idején került újra a jómódúbb európai nők gyakorlatába, de akkoriban kerültek minden pigmentet. Az egyetlen színfoltot ebben a hosszú időszakban az inkák jelentették, akik a 15-ik században feltalálták a körömdíszítést, konkrétan bonyolult sas mintázattal ékesítették a körmüket.
1800-1900-as évek - A manikűr ismét népszerű lett a viktoriánus korszakban, amikor is világos színű vörös olajjal és zergebőrrel kezelték a körmöket. Ez a minimalista kezelés a tiszta belső szépség, higiénia és erkölcsi tisztaság kifejezője volt. Az etikett megkívánta, hogy némi citromlével vagy ecettel világosítsák a körmök végét.
1920-as évek - A húszas évek tiszteletlen csitrije volt az, aki ismét a manikűr felé fordult, egyrészt a régi vörös festés, másrészt a hold manikűr felé.
1930-as évek - Az első üveg Revlon körömlakkok 1932-ben kerültek a boltokba, addig soha sem látott színekben, amivel a körömfestés elérhető közelségbe került gyakorlatilag mindenki számára. A körömlakk, ahogyan ma ismerjük, ebből az időszakból származik - ettől kezdve már nem színezték, hanem lakkal vonták be a körmöt. A forradalmi ötlet egy francia sminkestől, Michelle Menardtól származott, akit az autók festése inspirált. Az új lakkot a Revlon fivérek és Charles Lachman kémikus fejlesztették ki.
1930-50-es évek - 1934-ben egy fogorvos, Maxwell Lappe alkotta meg az első műkörmöket, méghozzá azon páciensei számára, akik rágták a körmüket. 1955-ben egy másik fogorvos, Frederick Slack, aki akrillal próbált javítani egy törött körmöt, véletlenül feltalálta az épített akril körömhosszabbítást.
1960-as évek - A hatvanas években a fiatalos pasztel színek voltak népszerűek. Olyan sztárok, mint Farrah Fawcett és Goldie Hawn a szemüket és a hajukat emelték ki, a körmeiket természetesebbre hagyták.
1970-es évek - Ekkor terjedtek el a hosszú műkörmök. A profi manikűr iránti igény nyomán még több szépségszalon alakult. 1976-ban az amerikai Jeff Pink megalkotta az egyik legismertebb manikűrt az elfoglalt hollywoodi sztárocskák számára: a francia manikűrt.
1980-as évek - A divat nem ismert gátlásokat ebben az időszakban és ez alól a körömlakkok sem jelentettek kivételt. Olyan színekben is érkeztek lakkok, mint neonsárga, izzó fukszia vagy sokkoló kék.
1990-es évek - A minimalista kilencvenes években olyan hagyományos színek jöttek vissza, mint a vörösek, testszínűek és rózsaszínek, de a fekete sem volt ritka.
2000-es évek - Ebben az évtizedben került az érdeklődés középpontjába a manikűr, új textúrákkal, ragyogással és körömdíszekkel. A körmök az öltözködés kiegészítőjévé váltak, korábban soha sem látott bonyolultságú mintákkal. Az innováció folytatódott 2006-ban a Minx felragasztható körömmintáival és 2008-ban a Shellac első zselés lakkjával, amely 2 hétig is fent maradt. Az elmúlt évtizedben az otthoni körmözés is nagyon elterjedtté vált, amiről számos ilyen témájú blog is tanúskodik.
via Refinery 29
Kommentek
comments powered by Disqus