A szérumokhoz hasonlóan a hámlasztók is gyakran "mostohagyereknek" számítanak az arcápolásban, azaz sokan egyszerűen kihagyják ezt a lépést. Pedig a hámlasztás az egyik legjobb módja annak, ahogy szebb legyen a bőrünk. A hámlasztással a bőr felső rétegének megújulását gyorsíthatjuk fel, aminek számos jótékony hatása van:
- elősegíti a bőr megújulását (a kor előrehaladtával ez a folyamat lelassul),
- simább lesz tőle a bőr,
- eltávolítja az elhalt hámsejteket, melyek könnyen el tudják tömíteni a pórusokat, így segít megelőzni a pattanások kialakulását,
- ragyogóbbá teszi a bőrt, azaz segít csökkenteni a sötétebb foltokat, a hegeket, ill. apró ráncokat,
- előkészíti a bőrt a szérumok és hidratálók számára, így azok könnyebben beszívódnak.
A hámlasztók két fő típusba sorolhatók:
- fizikai hámlasztók, azaz bőrradírok,
- kémiai hámlasztók.
A bőrradírok durvább szemcséket tartalmaznak, amelyek fizikai módon távolítják el az elhalt hámsejteket, azaz szó szerint leradírozzák őket. A bőrradírok túlzott használata irritációhoz vezethet, illetve nem a legideálisabb az érzékeny vagy száraz bőrűek számára. Sose használjatok testradírokat az arcotokon, mert azokban durvább szemcsék találhatók és könnyen felsérthetik az arc érzékeny bőrét!
A kémiai hámlasztók BHA (szalicilsav) vagy AHA (pl. glikolsav) savat tartalmaznak és kémiai módon hámlasztják a bőrt, így segítve elő az elhalt hámsejtek leválását. A glikolsavas változatok inkább szárazabb és érettebb bőrre valók, míg a szalicilsavas megoldások fiatalabb, zsírosabb, pattanásosabb bőrre. Amióta kipróbáltam a kémiai hámlasztást, azóta teljesen leszoktam a bőrradírokról, higgyétek el, ég és föld a különbség!
A hámlasztást hetente legalább egyszer érdemes elvégezni, de mindig nézd meg, hogy az adott termékhez milyen gyakori használatot javasol a leírása. Vannak olyan hámlasztók, amelyek napi használatra is alkalmasak, de erre azért általában nincs szükség, mert a bőr megújulása nem történik meg ilyen gyorsan. A heti 1-2 alkalom a legtöbbeknek elegendő.
via BellaSugar (1, 2), Makeup.com
Kommentek
comments powered by Disqus