A kontúrozás az egyik legalapvetőbb fogása a sminkelésnek, mégis nagyon kevesen alkalmazzák a napi gyakorlatukban. A kontúrozás nem más, mint az arc árnyékolása és kiemelése az ideálisnak tartott ovális arcformához való közelítés érdekében. Ezt úgy érhetjük el, hogy amit ki szeretnénk emelni, oda világos színt (highlightert) viszünk fel, amit pedig háttérbe szeretnénk szorítani, oda sötétet.
És itt jegyezném meg, hogy a kontúrozás szó valóan azt jelenti, hogy valaminek a körvonalát meghúzzuk, nem pedig azt, hogy indokolatlanul "összefirkáljuk" az arcunkat sötétebb árnyalattal. mert most épp az a divat. Törekedjünk arra, hogy valóban az árnyékokat adjuk vissza az arcnak és ha szükséges akkor formázzuk.
Az árnyékoláshoz a bőrszínnél egy-két árnyalattal sötétebb alapozót, korrektort, púdert vagy bronzosítót, a kiemeléshez pedig egy-két árnyalattal világosabb alapozót, korrektort, púdert vagy highlightert használunk. Az árnyékolás már csak azért is nagyon fontos, mert az alapozással homogén "lárvafejet" csinálunk magunknak, ami szinte elveszi a vonásainkat, és így újra élettel telivé tehetjük az arcunkat. Ideális esetben persze nincsen "megcsinált" hatása a dolognak, csupán annyi látszik, hogy egyszerűen jól nézünk ki.
Ebben a bejegyzésben elsősorban arról lesz szó, hogy hogyan használjátok a kiemelésre szolgáló highlightert, milyen formulák érhetők el, milyet érdemes választani.
A highlightert az arc legmagasabb pontjain szoktunk alkalmazni:
- a szemöldökcsonton,
- a szem belső sarkában,
- a mozgó szemhéj közepén,
- a homlok közepén,
- az orr vonalán,
- a szem alatt,
- az arccsont legmagasabb pontján,
- a száj sarkai körül,
- az áll közepén.
Ezzel szemben árnyékolni a legmélyebb részeket szoktuk:
- az arccsont alatti területet,
- az áll alatt,
- az orr oldalsó részét,
- a mélyítővonalat,
- a halántékot,
- a haj vonalát.
(Az ábra Kevin Aucoin híres könyvéből, a Sminkvarázsból való.)
A kontúrozás módját alapvetően az arcformánk határozza meg, hiszen arra törekszünk, hogy minél oválisabbnak látszódjon. Ahol szélesebb, szögletesebb vagy hosszabb az arcunk, ott árnyékkal tompítunk, míg a kiemelés többnyire ugyanazokon a pontokon történik.