Teszt: Egy csajos telefon - Nokia Lumia 800

Rendhagyó tesztet olvashattok most a makeup blogon, ugyanis nem sminktermékről lesz szó, hanem egy telefonról. Az apropó kettős: egyrészt kaptunk egy ilyen készüléket tesztelésre, másrészt az iPhone-ommal történt sajnálatos baleset után egy ilyen mobilt kaptam kölcsön.

Az elmúlt 2,5 évben iPhone-om volt, úgyhogy nekem az okostelefon a gyakorlatban egyet jelentett az iPhone-nal. Telefonálni meg sms-ezni utálok, a mobilomat többnyire utazás vagy várakozás közben használom netezésre, limitált számú alkalmazással (Mail, Facebook, Twitter, Foursquare, Reader, Read it Later/Pocket, Endomondo, időnként térkép és egy-két játék). A szolgáltatók álmaként szépen megvásároltam a fizetős alkalmazásokat. Nem nagyon érdekel, hogy bütyköljem a telefonomat, még arra sem vettem a fáradságot, hogy az alap csengőhangot átállítsam. Amióta Apple cuccokat használok (legalábbis otthon), szépen belustultam – azt várom egy eszköztől, hogy kényelmesen működjön és kész.

Korábban többnyire Nokia telefonom volt, de az elmúlt pár évet elég csúnyán bealudták, úgyhogy fel sem merült bennem, hogy visszatérjek hozzájuk. Az utolsó Nokia telefon, amit használtam, egy N97-es volt 2009-ben, amihez azon túl, hogy nyertem, nem sok kellemes élményem kötődik (egy szerencsétlenül alakult roaming díj miatt el is adtam). Szóval ezzel a háttérrel vettem a kezembe a Nokia Lumia 800-at.

Ami a megjelenését illeti, szerintem nagyon csinos, és szerencsére egyáltalán nem hasonlít az Apple vagy Samsung készülékekre, azaz az embernek nincs az a benyomása, hogy na ezt is koppintották valahonnan.

Fotó: HWSW

Bár nálam mindkét alkalommal fekete készülék volt (van), a színes változatok még csinosabbak, különösen a magenta színű tetszik. Ami nagyon klassz, hogy egy „rendes” gombbal lehet rajta fényképezni, nem kell az érintőképernyőn szerencsétlenkedni az exponálással. Ami kevésbé tetszik a házon, hogy a töltő egy billenthető műanyag alatt van, ami könnyen meggörbül vagy akár le is törhet. Hasonló ajtó alatt van egyébként a microsim kártya helye is. A mérete, súlya szerintem teljesen rendben van és viszonylag normálisan lehet rajta gépelni (bár az iPhone-on kényelmesebb volt). A képernyője 3,7 inch, aminek a felbontása 800x480 pixel és bár folyamatosan jönnek ki az ennél nagyobb felbontású kijelzők – a magam részéről legalábbis – elvagyok vele. Szép a kijelző képe, napsütésben is jól látszik. A kamerája 8 megapixeles, de nem készít különösebben jó képeket (főleg mesterséges fényben). Az akksija nekem kb. egy-másfél napot bír ki, ami eléggé átlagosnak mondható (nyilván sok függ attól, hogy mire használja az ember).

Fotó: HWSW

Ez a telefon Windows operációs rendszerű, ami először nagyon szokatlan volt, mert teljesen más, mint akár az iOS, akár az Android (utóbbit csak másodkézből ismerem valamennyire). Már kinézetre is eléggé eltér a Windows: itt nem ikonok, hanem „csempék” vannak. Nagyon tetszik, hogy úgy jelzi, hogy van még tartalom/opció, hogy „átlóg” a szöveg a következő képernyőre – ezzel arra ösztönöz, hogy az ember arra görgessen. Minden magyarul van (ha ezt a nyelvet választjuk persze), a billentyűzet is tudja a speciális karaktereket.

Az alap szoftver nagyon szépen fut rajta, de az alkalmazások – legalábbis amiket eddig telepítettem –, elég vacakul vannak megírva (?) sajnos, sok esetben akadnak és fagynak. Az alkalmazások telepítéséhez szükség van Windows Live ID-ra. A beépített alkalmazások közül egészen jól sikerült a mail kliens és az offline is használható útvonaltervező, térkép (Nokia Drive) is.

A rendszer maga eléggé intuitív, ami tetszik – mindent könnyen be tudtam állítani – alapbeállítások, postafiókok, kontaktok stb. (A telefonszámokat úgy mentettem át, hogy szinkronizáltam az iPhone-t egy olyan Google fiókkal, amiben más kontaktok nem voltak, majd ennek a fióknak a kontaktjait töltöttem be a Lumia 800-ra.) Bár nem szeretem állítgatni a telefonomat, van egy-két az iPhone-on megszokott dolog, amit szerettem volna ezen is viszontlátni, de nem sikerült (pl. egyben és külön-külön is nézhető mail fiókok, akku töltöttség folyamatos kijelzése, de bosszantó az is, hogy nem tudtam alapértelmezett naptárt megadni, ill. eseményeket áthelyezni és másolni másik naptárba). Nem mondom, hogy ezeket tutira nem is lehet beállítani, mert nem bújtam használati utasítást. Az mindenesetre látszik, hogy nem lehet túl sok dolgot berhelni rajta.

Megmondom őszintén, hogy rosszabbra számítottam, már csak azért is, mert egy - számomra - új, szokatlan operációs rendszerrel lett dolgom. Ehelyett azt tapasztaltam, hogy egészen kényelmes használni és simán tud mindent, amit elvárok egy okostelefontól (ami lássuk be, annyira azért nem sok). Alapvetően egy jó, szerethető okostelefonról van szó. Ettől függetlenül nem tartom valószínűnek, hogy tartósan visszatérek ehhez a márkához, aminek viszont nem az az oka, hogy nem jó, hanem az, hogy mást szoktam meg. (Ettől függetlenül erősen elkezdtem gondolkodni a Samsung Galaxy S III beszerzésén...) Az iPhone-osoknak szerintem az simán gond, hogy nem iPhone (...), az Androidosok meg talán több hekkelgetési opciót igényelnek. Olyat is ismerek mondjuk, akinek a Win Phone szerelem volt első látásra, de még azért messze nem hemzsegnek ezek az emberek.

Nektek milyen mobilotok van? Hasznosnak találtátok ezt a tesztet vagy jobban tesszük, ha a sminkeknél maradunk?