Smink & Makeup

Vendégposzt: Sminktetoválásaim története

2013. május 24. makeupadmin

Egy kedves olvasónk, Nicky, érdekes és sokakat érintő kérdésnek találta a sminktetoválással kapcsolatos bejegyzésünket és mivel maga is sok tapasztalattal rendelkezik ezen a téren, egy vendégbejegyzés formájában osztja meg ezeket Veletek. Nagyon tanulságos történet, érdemes végigolvasni!

Elöljáróban leszögezném, hogy egyáltalán nem értek a sminkeléshez, semmilyen szinten. Sosem voltam otthon ebben a témában, nekem inkább „fiús” érdeklődési köreim vannak és az ilyesmi nálam kimaradt. Így alakult, hogy én szinte sosem sminkeltem magam, illetve csak nagyon minimálisan. Ez összesen egy fekete szempillaspirál és kőpúder kombinációból állt (nagy ritkán rúzs), és sokszor áll a mai napig is.

Sajnos elkövettem azt a tipikus, laikus hibát, hogy rosszul szedtem a szemöldökömet. Előbb csak a felső részéből húzkodtam ki a szálakat, és alul hagytam meg a formát, majd miután felvilágosítottak, hogy ez így rossz technika és ellenkezőleg, a szemöldök alsó szálainak eltávolításával kell megformálni az ideális ívet felül, a szőr sajnos már nem nőtt vissza úgy, mint mielőtt az egészet elkezdtem volna. Ez persze igen zavaró volt, és szerettem volna változtatni rajta.

Egyik ismerősöm ajánlott egy „szakembert” erre a feladatra, aki majd készít nekem egy szép sminktetoválást. Gondoltam, miért ne? A szóban forgó ismerősöm szemöldökén szép munkát végzett, bár neki nem volt látványos a beavatkozás, mert eleve sűrű, sötét szemöldöke volt és csak be lett satírozva, megerősítve az eredeti formát, ami a dús szálak mögött alig látszott. El is mentem az illetőhöz, az ár szokványosnak mondható volt, a fájdalomtól pedig nem tartottam. Kiválasztottuk a színt, és a formát. Egy nagyon vékony formát választottunk, vöröses színnel, mivel akkoriban vörös színű hajam volt. Utólag visszagondolva már ezek égbekiáltó hibák voltak, mert nem lett volna szabad, hogy egy ennyire vékony ív, és vörös szín mellett döntsünk. Én nem azt mondom, én is hibás voltam, de úgy vélem, hogy sokkal nagyobb ebben a felelőssége a kozmetikusnak. Nekem fogalmam sem volt, hogy mi fán terem ez az egész, hogy milyet is kéne választani, mi lenne a legtermészetesebb és a legjobban az arcomhoz illő. Nem erőszakoskodtam, hogy márpedig ilyen, vagy olyan legyen, csak volt valami halvány elképzelésem, a többit a „hozzáértőre” bíztam. Így sült ki, hogy lett egy cseppet sem természetes, ronda vonalú, piros szemöldököm. Szörnyű volt.

Persze nem tetszett a végeredmény, de az igazi felismerés akkor ért, amikor elmentem egy fotózásra, és közölte velem a profi sminkes, hogy ez egy borzalom. Teljesen el is tüntette még a nyomát is az egésznek a képek készítésének idejére, helyette festett egy olyat, amit sokkal inkább szerettem volna magamon látni mindennap. Szerencsére azért nem mentem haza teljesen rosszkedvvel, mert gazdagabb lettem egy telefonszámmal. Egy olyan nagy, híres, neves magyar sminkes és kozmetikus elérhetőségét kaptam meg, aki segíthet helyreállítani az előtte elrontott munkát.

Nagy reményekkel mentem hát el a korrekcióra. Meglepő módon az ár nem volt elrugaszkodott, ahogy azt vártam volna egy ilyen ismert személynél. Belépve az ajtón, amikor meglátta a tetoválásomat, teljesen elszörnyedt. Elmondta, hogy nem lesz egyszerű ezt teljesen helyrehozni, és igényes formát alakítani belőle, de van remény. :-) Nem is telt bele sok idő, és már készítette is az új szemöldököm. Emellett kedvet kaptam egy felsőszemhéj kontúrhoz is. Azt viszont nem gondoltam, hogy utóbbi lesz életem eddigi legfájdalmasabb élménye (26 vagyok most, gyerekem egyelőre nincs). Arra szavak nincsenek, mennyire fájt. A szemöldök része nekem a viszonylag elviselhető kategóriába tartozott, de ez jóval túltett rajta. Megfeszülve, könnyek között vártam, hogy vége legyen. Habár volt helyi érzéstelenítés, nem sokat segített. Végül túl voltam rajta, minden szép és jó, rendben volt.

Sajnos a történet itt még azonban nem happy end. Úgy egy év múlva láttam, hogy nagyon kivilágosodtak a tetoválásaim, a sokat szenvedett tusvonalam konkrétan szinte nem is látszott. Ez nagyon frusztrált, és nem értettem, ha elvileg ezeknek éveken át kéne tartaniuk, akkor miért fakultak így meg? Hamarosan a lehetséges választ is megkaptam.

Elmentem egy másik, a szakmában jó nevű, bár nem annyira széles körben ismert hölgyhöz, akinek láttam, hogy szépek a munkái. Tőle tudtam meg végül, hogy valószínűleg az volt a gond az előző helyen, hogy nem a legjobb minőségű festékeket használták. Továbbá, mint utólag kiderült, nem is voltak teljesen egyformák a kész ívek, sem a szemhéj esetében, sem a szemöldöknél. Így ismét „tű alá feküdtem”.
Ezzel, a jelenlegi eredményekkel abszolút elégedett vagyok. Olyan lett a szemöldököm, amilyet először szerettem volna, a szemhéjamon is csinos, és végre észrevehető tusvonal húzódik. Habár tartottam az ismét fellépő, nagy fájdalomtól, mégis vállaltam a tetoválást. Jól tettem, mert ezek egyáltalán nem fájtak olyan mértékben, mint előzőleg. Kellemetlen volt persze, de közel sem annyira kínzó. Most sokkal nagyobb figyelmet fordított a kozmetikus a csillapításra, gyakrabban kente érzéstelenítővel, és valószínűleg hatékonyabb volt maga a szer is. Készíttettem még egy alsó tusvonalat is, mert úgy láttam, hogy úgy lesz együtt dekoratívabb az immár jól kivehető felsővel, és a jövőben valószínűleg még szájkontúrra is beruházok.

sminktetko1.jpg

Végső formák

sminktetko2.jpg

Összhatás

Összefoglalva úgy vélem, a sminktetoválás összességében jó dolog, csak a megfelelő szakemberhez kell fordulni. Én üdvözítem, mert sok energiát és időt spórolok meg vele, tekintettel arra, hogy a sminkeléshez amúgy sem értek, nem tudom magamat szépen kifesteni. Megkönnyíti a mindennapjaimat, nem kell bajlódnom reggelente a felvitellel, nem kenődik el napközben. Mindig stabilan, szépen ott van. Ez persze a változatosan sminkelőknek hátrány, de számomra ideális. Az ára is hosszútávon szerintem megtérül, mert ha már vettem magamnak valamilyen tust, akkor nem ezen az összegen spóroltam. Persze lehet hallani ijesztő dolgokat, nem csak az elrontott formákat, színeket, hanem ennél jóval komolyabbakat, mint átszúrt szemhéj (tényleg, nem vicc!), de úgy gondolom, ezért kell végül nagyon körültekintően kiválasztanunk az adott kozmetikust, előző munkáit alaposan áttanulmányozva. Noha ez sem garancia sajnos mindig… Én a saját káromon tanultam ezt meg, ti tegyétek az enyémet olvasva. Örülök, hogy végső soron jó kezekbe kerültem, és nekem ez a legpraktikusabb megoldás, reggelente hosszú perceket spórolva, állandó magabiztosságot adva. A szájtetoválás egyelőre azért várat magára, mert állítólag az a legfájdalmasabb, és a legdrágább is az összes közül. Mindenesetre mindegy, miért szánod rá magad, legyen az lustaság, több önbizalom, vagy korrigálás, legyél mindenképp megfontolt és elővigyázatos, ne sajnáld rá az időt, energiát, és a pénzt, bár utóbbi mindhárom esetben ugyannyi volt.

- Nicky

Kommentek

comments powered by Disqus
süti beállítások módosítása