Esküvői készülődés 2. rész - Amikor még azt hittem...

Nah igen... Amikor a vőlegényem megkérte a kezem, és kitűztük a dátumot (június 1.), akkor még azt hittem, hogy az hogy én megszervezzem az esküvőnket, gyerekjáték lesz. Akkor még majdnem egy év volt hátra és az első hónapokban mondhatni nem igazán csináltam semmi, mondván, hogy ráérünk még bőven.

A vendéglista

Az első lépésünk az volt szeptemberben, hogy összeírtuk a vendéglistát (erre ajánlom mindenkinek a Google megosztható excelét. A legjobb! :) ). Már ekkor realizáltuk, hogy nem lesz kifejezetten kicsi a lagzink, tekintve hogy 110 főnél álltunk meg az összeírásnál. Először nem is gondoltuk, hogy ennyi vendégünk lesz, de mivel mindenkit úgy írtunk fel, hogy + 1 fő, így pikkpakk meglett a népes vendégsereg. Ennél a lépésnél azt is eldöntöttük, hogy csak azok lesznek meghívva a templomba, akiket a lagzira is meghívunk. Ezt nem árt előre eldönteni, mert ez is sok mindent befolyásol.

A helyszín

Amint az első lépésen túljutottunk, vagyis a vendéglistán, elkezdtem ehhez a létszámhoz helyszínt keresni. Ez volt az a pont, amikor először kiejtettem a számon azt, hogy én ezt egyedül képtelen vagyok végigcsinálni. (Mondhatni elég hamar feladtam a harcot...) Úgy indultam neki, hogy felcsaptam a Google-t és olyan szavakra kerestem, mint esküvőhelyszín, rendezvényhelyszín, stb. A találatokkal lényegében Dunát lehetne rekeszteni.

Elképzelés az persze volt, egészen konkrét. A szemem előtt egy kis kastély vagy kúria volt, ahol szép kert van (sátorállítás miatt), van olyan díszterem ahol lehet vendégeket fogadni, ahol meg lehet csinálni a kreatív fotózást, stb. Eldöntöttük, hogy Budapesten tartjuk a "bulit", mert ezt a mennyiségű vendégsereget nehéz lenne mozgatni, főleg, hogy a vendégek fele debreceni. Így "csak" a vendégek felének kell utazniuk. Tehát így egy csomó csomó lehetőség kiesett. Budapesten és környékén is nagyon szép helyszínek vannak, de számomra döbbenetes volt, hogy szeptemberben már sok helyszínt lefoglaltak június 1-re. Sorra nézegettem az éttermeket, kúriákat, hajókat, de egyik sem volt olyan ahol el tudtam volna képzelni az esküvőnket. Aztán jött egy helyszín, ami pontosan úgy nézett ki mint ami egészen odáig a szemem előtt lebegett. Ez a Prónay kastély volt. El is kezdtem velük az egyeztetést, de viszonylag hamar kiderült, hogy a tökéletes helyszínnek enyhén borsos ára van, amit az igazat megvallva mi igencsak sokkaltunk. Volt egy lélektani határ pénzügyileg, amit kitűzünk magunk elég és ezen a helyszínen csak a sátor felállítása ezt elérte, úgyhogy a kedvesség és segítőkészség ellenére azt mondtuk, hogy inkább keresgélünk tovább, mert ez nekünk sok. Hamar rájöttem, hogy nem kell szégyenlősködni ilyen téren, vagyis a pénzügyi résznél, mert felesleges a saját és mások idejét pazarolni, ha kb. esélytelen hogy a felének az egyharmadáért megkapjuk azt amit szeretnénk.

Ezek után még volt jó pár helyszín amit megnéztünk, akikkel egyeztettünk, de sokszor irreális árakat adtak és még a hely sem volt olyan, amilyet megálmodtam. A rengeteg levelezés és keresgélés után egyik reggel úgy ébredtem mint aki megvilágosult. Bevillant, hogy mi lenne ha az esküvőnket a Symbol Garden-ban rendeznénk meg. A vőlegényem még nem volt ott korábban, de amiket meséltem neki, az nagyon tetszett neki is. Én imádom azt a helyet, mert szép, színvonalas és pont olyan, amilyen a mi elképzelésünkhöz is passzol. Letisztult, egyszerű, de mégis mutatós.

Gyorsan írtam is nekik, hogy szabad e még a hely és hogy milyen konstrukciókkal tudnánk ott a lagzit megszervezni. Szinte azonnal válaszoltak és elindult a hosszas egyeztetés. Az első körbejáráskor a vőlegényem is megbizonyosodott, hogy amiket meséltem a helyről, azok mind igazak és nem is volt kérdés, hogy a Symbol mellett tesszük le a voksunkat. Nagyon kedves volt a fiatalember akivel egyeztettünk. Nagyon sok jó tanácsot kaptunk tőle (neki is nemrég volt az esküvője) úgyhogy biztonságban éreztük magunkat. 

Az esküvőszervező

De aztán amikor már a 20. levelet váltottuk és azt se tudtam merre áll a fejem eldöntöttük, szükségünk van valakire, aki mindent koordinál, szervez, rendez, vagyis egy esküvőszervezőre. Hála égnek ajánlásból nem volt hiány, mert mindenkinek van egy ismerőse, akinek szuperül megszervezték az esküvőjét, de mikor láttam a képeket, azt mondtam, hogy ilyen esküvőt inkább ne szervezzenek nekünk. Nagyon kritikus voltam mindenkivel, ezért a szervezőt legalább olyan gonddal választottam ki, mint a helyszínt. Fontos volt, hogy határozott legyen, hogy igényes legyen, hogy legyenek jó ötletei és jó referenciákkal rendelkezzen. Végül nem is kellett messzire mennem, mert egy volt munkatársnőm, Enikő, menet közben átpártolt a rendezvényszervezéshez. Minden kritériumnak megfelelt, így rá esett a választásunk. És nagyon úgy fest hogy ezt a döntést egy cseppet sem bántuk meg.

Biztos sokatoknak megvan ez a film, ahol Jennifer Lopez profin egyengeti az esküvőket :) Nekünk is ilyen profi szakemberre volt szükségünk!

Tennivalók

Arról csak halvány elképzelésünk volt, hogy milyen tennivalók vannak az esküvőig, de ha valakinek van egy jó szervezője, akkor ő mindenre időben felhívja a figyelmet, ajánl és egyeztet. Miután először találkoztunk vele, mint jegyes pár és picit meséltünk magunkról és az elképzelésekről, mondta is, hogy már van is pár ötlete kikkel lehetne együtt dolgozni.

Az első e-mailben már küldött is egy nagyon részletes listát, hogy a következő hónapokban mikor mit kell elintézni, hogy ne minden az utolsó pillanatra maradjon. Ez hatalmas segítség volt számunkra, mert olyan dolgokra is felhívta a figyelmünket, amikre egyáltalán nem is gondoltunk; dehát ezért is vannak az esküvőszervezők. Azt is tisztáztuk, hogy nekünk teljes körű kiszolgálásra van szükségünk, mert a rengeteg munkánk mellett igazából semmilyen egyeztetgetésre nincs időnk (vagyis pl. a meghívóból küldjön max. 3 lehetőséget, nekünk abból csak választani kelljen) illetve az esküvő napján a lehető legnagyobb nyugalomban szeretnénk készülődni és nem azon aggódni, hogy a vendégek rendben megérkeznek e, vagy hogy meleg e az étel vagy sem. 

Azóta sokkal nyugodtabb vagyok és sokkal kevesebb időt vesz el részünkről a szervezés, mert mindent kb. csak le kell okézni, vagy meg kell vétózni. Mindennek ő jár utána, mindenkivel ő tartja a kapcsolatot. Ennek nyilván megvan a maga költsége, de mi úgy voltunk vele, hogy ennyit megér, hogy ne bolonduljunk meg idő előtt :)

Az elkövetkezendő hetekben pedig elindul az igazi pörgés: ruha, haj, smink (bár ezt nyilván magamnak fogom csinálni :) ), koszorúslány ruhák, stb. Természetesen ezekről is mind be fogok számolni, mert remélem hogy ezekkel is segítek a leendő és a már menyasszonyoknak, mert nekem az elején nem igen volt segítségem.

Ez a bejegyzés egy korábbi posztunk "újratöltése".