Az előző "fogyis" bejegyzésben már meséltem róla, hogy duci gyerek voltam és tinikoromban fogytam le először, majd szépen újra kikerekedtem és idén tavasszal a 180 centimhez már 75-76 kiló voltam. Májusban döntöttem úgy, hogy ideje ezen változtatni.
Két dologban léptem, egyik sem lesz meglepő: az étrend és a mozgás. Mindezzel pedig 10 kilót fogytam 3 hónap alatt úgy, hogy egyáltalán nem sanyargattam magamat. Nem is volt célom a gyors fogyás, egyszerűen jobban akartam magam érezni a bőrömben.
1. Étrend
A magam részéről nagyon egyszerű nézeteket vallok: úgy lehet fogyni, ha az ember több kalóriát éget el, mint amennyit bevisz. A másik alaptétel, hogy a kalóriák nem születtek egyenrangúnak, így nem árt, ha az étrendünket nem csokiból és kólából állítjuk össze.
Ha nem figyelünk oda, nagyon sok felesleges kalóriát tudunk bevinni. Most egy jó kis latte sziruppal, később egy egy túró rudi, azután némi csoki. Mert ma rossz napom van, mert most annyira kívánom, mert most... hát csak úgy, mert megérdemlem. Ide tartozik a cukros üdítők fogyasztása is - nálam ez szerencsére nem volt gond, mert nem különösebben rajongok ezekért. Sajnos a magas szénhidrát és zsír tartalmú ételek (tejcsoki ♥) a legfinomabbak és persze a leghizlalóbbak.
Ezekről fájó szívvel ugyan, de nagyrészt lemondtam. Persze nem teljesen, mert a fenntarthatóságot kulcsfontosságúnak gondolom. Olyan megoldást kell választani, amit az ember nem csak ideig-óráig, hanem hosszú távon is tud vállalni. Egyéb esetben szépen visszamásznak a kilók.
Az első lépés tehát az volt, hogy minimalizáltam a felesleges kalóriabevitelt. A másik, ezzel párhuzamos lépés pedig az étrend átalakítása volt. A krumplit salátára, a kenyeret abonettre cseréltem és szinte egyáltalán nem eszem tésztát. Igyekszem sovány húsokat választani salátával vagy párolt zöldségekkel. Legalább háromszor eszem egy nap, de van, hogy 4-5 alkalommal is. Sokan mondják, hogy edzés után nem szabad enni, de szerintem ez az önsanyargatásnak egy felesleges formája. Nem kell abúzálni a testünket, néhány szelet abonett felvágottal, zöldséggel nem fog megártani, ha este edzés után hazaértünk. Mindez persze nem jelenti azt, hogy időnként nem engedek meg magamnak olyan ételt, ami kilóg ebből, de a mértéktartás nagyon fontos.
2. Mozgás
Korábban tornáztam otthon, jártam edzőterembe, illetve szobabicikliztem, de egyik sem volt az igazi. Több ismerősöm ajánlotta a spinninget (egy barátom "sznobabiciklizésnek" titulálta :), amitől először eléggé tartottam. Az a hír járta ugyanis, hogy irtózatosan kemény edzés. Ehhez képest azzal szembesültem, hogy végre egy olyan sport, amihez egyáltalán nem kell ügyesnek lenni (egy olyan antitalentumnak, amilyen én vagyok, ez igazi örömhír), ráadásul saját magadnak választod a nehézséget és semmi sem kötelező.
Az a tapasztalatom, hogy azok a legjobb spinning edzések, amik az igazi biciklizéshez hasonlítanak. Csak egy példa: az ember normális esetben akkor áll ki a bringán, ha nagy az ellenállás (indulás, emelkedő) és ilyenkor lassabb tempóban teker. Kis ellenállásnál és gyorsan nem jó kiállva tekerni és pont.
A spinning nagyon egyszerű egyébként és az alapokat az edzők mindig elmondják az újaknak. Annyit kell csak megtanulni, hogy az ember megfelelően állítsa be a bringát, megjegyezze a három kézpozíciót, illetve tudjon ülve és állva tekerni. Tényleg ennyire egyszerű. Ami eleinte nehézséget okozhat, az a megfelelő ellenállás beállítása. Túl kicsi ellenállásnál nem jó kiállni, a nagyobb ellenállást viszont fárasztóbb tekerni. Szerencsére egyáltalán nem ciki, ha valaki elfárad és ülve teker, amíg újra rendesen kap levegőt. A spinning izzaszt rendesen, úgyhogy legalább 1 liter víz és persze törölköző ajánlott.
A spinning az erőnlét javítására és fogyásra is nagyon jó, meleg szívvel ajánlom. Heti 3-4 alkalommal járok, szerintem ennél kevesebb nem elég akkor, ha valaki fogyni is szeretne. Nekem a csípőm a legproblémásabb részem és erre a spinning igazi telitalálat. Hozzá tartozik azonban, hogy hasra, hátra és karokra ajánlott mellette edzeni. (Sajnos ezt még nem sikerült rendszeresítenem, de törekszem rá.)
Paksi Attilához szeretek járni spinningre. Néztünk egy-két helyet, ami jobban útba esik, de az az igazság, hogy hozzá megéri kimenni oda a világ végére is a Lurdy-ba.
Van még jó pár párna, amitől szívesen megszabadulnék. Most itt tartok egyébként:
Április végén ez volt az egyik kedvenc nadrágom
(a csíkok sajnos már 15 éve hű társaim)
Kommentek
comments powered by Disqus